Swarovski, szerelmem

Mióta írószerboltban dolgozom, fontosnak tartom, hogy a kisboltunkban folyamatosan pörögjenek az újítások.

Egy nap kitaláltam, hogy ékszereket kellene árusítanunk a boltban, vagy legalább díszítésnek használhatnánk a kis csecsebecséket. Föl is mentem a netre, rögtön találtam egy olyan oldalt, ahol nagyon menő és divatos karkötőket, ékszereket  árusítanak.

Egytől egyig nagyon szépek voltam, meg is rendeltem négyet vagy ötöt belőlük. Néhányat a Pandora stílusúak közül, de párat a mágneses kristályos karláncból is kosárba tettem.

Izgatottan vártam, hogy megérkezzenek a csodás karkötőim. Külön polcot hoztam létre az ékszereknek, mert végül úgy döntöttem, hogy díszként fogom őket elhelyezni, mert nem lett volna szívem őket bárki másnak átengedni. Elképzeltem őket egymás mellett szín szerint, úgy állítottam a lámpákat is, hogy szépen essen rájuk a fény, becsábuljanak az emberek már csak a rendkívüli látványtól is.

Amikor megjöttek az ékszerek, szinte elájultam a boldogságtól. Annyira gyönyörűek voltak, szinte beléjük szerettem. Éreztem a bizsergést a gyomromban.

Az első napon, amikor a swarovski nyakláncaimmal mentem dolgozni, teljesen más lett a bolt légköre, miután lepakolgattam őket a mérnöki pontossággal megtervezett helyükre. Sokkal elegánsabb és kifinomultabb lett a bolt aurája.

A vendégek, akik betértek, mind megdicsérték az ékszereket. Többen még azt is megkérdezték, eladnám-e őket, hazavinnék a nagymamijuknak, testvérüknek, stb.

Szóval le voltam nyűgözve tőlük, mármint az ékszerektől. Aznap legalább kétszer többen vásároltak nálam, mert látták a kis ékszereket a boltban, és mert megtetszett nekik a dizájn.

A baj akkor kezdődött, amikor hazavittem éjszaka egy-egy karkötőt, ha a férjem, aki orvos volt, éppen nem aludt otthon, mert ügyelt… Annyira el kezdtem ragaszkodni a swarovski karkötőimhez, hogy velük aludtam. Egyre több nyakláncot rendeltem az ékszershopból is.

Nagyon sok időt töltöttünk együtt. Ugye eljöttek velem a boltba is, ott néha beszélgettem velük, becéztem őket… A férjem féltékeny volt rájuk, mert állítólag a karkötőimet többet simogattam az utóbbi napokban, mint őt… Még pszichológushoz is elküldött, aki megállapította, hogy érzelmi függésbe kerültem ezektől a csodálatos ékszerektől.

Már egy egész gyűjteményem volt a karkötőkből, minden nap másikat hordtam, hogy ne legyen okuk irigykedni egymásra.

Szóval tényleg beleszerettem ezekbe az ékszerekbe, még a fiziológiai tüneteket is produkáltam. A bolt bevétele háromszorosára nőtt, hála a kis szépségeknek, az én közérzetem és megjelenésem pedig sokkal igényesebbé és csinosabbá változott.